Hogyan szerezte meg és veszíte - Osztrák-Magyar Monarchia,Ráadásul Berlin,Kettős Szövetséggel,Monarchia Magyarországát,Magyar Birodalom,Bertényi Iván, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Hogyan szerezte meg és veszíte

2007-10-08 19:34:05, hétfő

	Hogyan szerezte meg és veszítette el Magyarország nagyhatalmi szerepét? Folyóiratszemle - Kommentár www.igen.hu 2007. október 5. Az 1900 körüli Magyarországon (...) több neves értelmiségi vagy politikus gondolta, hogy Magyarország és a magyarság fényes jövő előtt áll, és a térség vezető hatalma lehet. (...) Mind többen gondolták úgy, hogy a kiegyezés óta eltelt évtizedek hatalmas anyagi és szellemi fejlődése töretlenül folytatódik, s belátható időn belül Magyarország ismét olyan nagy és tekintélyes állama lesz Európának, mint utoljára Mátyás király alatt volt. Szinte pontosan az ellenkezője valósult meg annak, amit megjósoltak. (...) Magyarország, ez a közepes erősségű állam nem állt meg önmagában, hanem egy valódi birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia része volt: az évszázados Habsburg-birodalom 1867 óta fennálló változatának, mely minden korábbinál több szabadságot adott Magyarország kifejlődésére. A dualista rendszer (...) több volt a Habsburg-centralizáció megszűnténél. Nemcsak arról volt szó, hogy Magyarország saját belső ügyeinek intézésére autonómiát kapott Bécstől, hanem arról is, hogy a Habsburg-birodalom nagyhatalmi ügyeibe is beleszólást nyertünk. (...) Deák, Andrássy és társaik a kiegyezéssel úgy alakították át a Habsburgok régi birodalmát, hogy az Magyarországot és benne elsődlegesen a magyarságot védte az igazi nagyhatalmaktól, konkrétan főleg Oroszországtól. A kis magyar nép, amely a nemzetiségekkel szemben relatív fejlettségi előnye révén irányíthatta a közepes erősségű nemzetet, ezzel a nagyhatalommal szerezte meg magának azt a biztonságot, amely a nyugodt fejlődéshez szükséges volt. (...) Létezett tehát egy birodalom, amely valóban nagyhatalomnak számított, még ha a 20. század végére már nem is elsőrendűnek. A magyarok igazi "birodalmi gondolata" ennek a Habsburg-monarchiának a magyar nemzeti érdekek megvalósítására történő felhasználása volt. Ennek a politikai programnak volt a legnagyobb szabású képviselője Kállay Béni, aki 1882-től 1903-as haláláig közös pénzügyminiszterként igyekezett tehetséges magyar fiatalokat különböző bécsi pozíciókba bejuttatni, hogy befolyást szerezve magyar nemzeti irányba kormányozzák majd a közös birodalom hajóját. (...) Látjuk tehát, hogy a kiegyezés olyan konstrukciót teremtett, ahol egy kis nép egy nagyhatalom politikájának befolyásolására kapott lehetőséget. A dualizmus ötven esztendeje során több ízben is sor került arra, hogy a Monarchia külpolitikai vonalvezetését a magyar érdeknek megfelelően módosítsák, így összességében a deáki mű betöltötte hivatását: a Habsburgok birodalmát sikerült, ha csak részlegesen is, a magyar nemzeti célok megvalósítójának tenni. Bécs már nem a magyarok ellen, hanem igen sok esetben a magyarok érdekében használta fel tekintélyét és hatalmát az európai politikai életben. (...) Az elsősorban magyar gyökerű oroszellenesség ezért a Monarchia mindenkori külügyi vezetését arra késztette, hogy megfelelő szövetségest keressenek az oroszok ellen, s ezt a mind erősebbé váló Németországban meg is találták. A németekkel 1879-ben megkötött szövetséggel teljesült a magyarok régi álma: a már a kiegyezéssel is biztosított helyzetüket további garanciákkal erősítették meg. Ráadásul Berlin számára is stratégiai partnernek tűntek a magyarok, hiszen Magyarország volt az a tényező a Habsburg-monarchiában, amely mindig oroszellenes irányba próbálja terelni a Monarchia külpolitikáját, s ezért az minduntalan rá fog kényszerülni a németek támogatására. Így válhatott a kis magyar nép Európa első számú hatalma számára értékes baráttá. Ugyanakkor ezzel a Kettős Szövetséggel, mely sok esetben legfőképpen porosz-magyar szövetség volt, a magyar kérdés európai kérdéssé vált, pontosabban: a németekkel való kölcsönös szolidaritás olyan konfliktusokba is vihette a Monarchia Magyarországát, melynek megakadályozására már sem közjogi, sem politikai eszközei nem voltak. Minél magasabb szinten sikerült bebiztosítani a magyarság helyzetét, annál távolabbra került Budapesttől a valódi döntések meghozatala. (...) A balkáni kérdés egy csapásra nagypolitika lett, és ezen a szinten már nem számított, hogy a Monarchia vagy Magyarország mennyivel erősebb a szerbeknél. Általában sem számíthatott már a magyar érdek ott, ahol Párizs, Berlin és Pétervár készült összecsapni. Így amikor a sokadik balkáni provokációból világháború kerekedett, a végeredményben elsőrendűen érintett "Magyar Birodalom" megkérdezésével, de lényegében feje fölött születtek meg az igazi döntések. Magyarország nem válhatott Délkelet-Európa vezető hatalmává, mert minden valóságos fölénye ellenére ehhez nem volt elegendő ereje. (...) A 19. század vége a magyarok nagy korszaka volt, de a világháborúval beköszöntő 20. század letépte a kis népről a nagyhatalmiság védőburkát. A Monarchia széthullása után a magyar népnek egyedül kellett szembenézni egyik legtragikusabb korszakával. (A fentieket a Kommentár című folyóirat 2007/4. számának alábbi cikkéből idéztük: Ifj. Bertényi Iván: A "magyar birodalmi gondolatról" - az I. világháború előtt A folyóirat honlapján a cikk teljes terjedelmében elolvasható.)

0 komment , kategória: Általános

Címkék: megvalósítójának, oroszellenesség, nemzetiségekkel, megkérdezésével, nagyhatalmaktól, folyóiratszemle, befolyásolására, megvalósítására, nagyhatalomnak, végeredményben, magyarországot, legtragikusabb, vonalvezetését, németországban, magyarországon, nagyhatalmiság, konfliktusokba, oroszországtól, nagyhatalommal, világháborúval, magyarországát, külpolitikáját, terjedelmében, bebiztosítani, összességében, politikájának, provokációból, centralizáció, felhasználása, kifejlődésére, kiegyezéssel, garanciákkal, magyarország, szövetséggel, szövetségest, külpolitikai, 1900 körüli, magyarság fényes, térség vezető, ellenkezője valósult, közepes erősségű, dualista rendszer, magyarságot védte, nemzetiségekkel szemben, nagyhatalommal szerezte, nyugodt fejlődéshez, magyarok igazi, politikai programnak, legnagyobb szabású, közös birodalom, kiegyezés olyan, nagyhatalom politikájának, Osztrák-Magyar Monarchia, Ráadásul Berlin, Kettős Szövetséggel, Monarchia Magyarországát, Magyar Birodalom, Bertényi Iván,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]